Nibiru értelmezése

Akinek gondot okoz az előző blog bejegyzésem helyes értelmezése, keresse meg legyen szíves az értelmező kéziszótárban az "irónia" bejegyzést, és az ott leírtak figyelembevételével olvassa az én írásomat. Köszönöm. :)

Jön a Nibiru!

A Nibiru bolygó (buta amerikai nevén Planet-X) - mint tudjuk -, 3600 (egyes források szerint 3660) évenként kerüli meg a napot, és igen elnyúlt pályán kering (nagy excentricitású ellipszis), azaz egy nibirui év (ami ugye a fentiek alapján 3660/3600 földi év) nagy részében a Földtől igen távol tartózkodik (a Kuiper őv környékén), viszont amikor Nap-közelbe ér igen fontos (és drámai) hatást gyakorol a belső Naprendszer bolygóira, így a Földre is. Ilyen pályára égitest általában csak valami kozmikus katasztrófa során kerülhet, de nehéz elképzelni, hogy egy a Föld tömegénél 26-szor nehezebb bolygóra valami ilyen hatást gyakorolt, miközben a többi bolygót "nem zavarta" meg semmi. Ebből következik, hogy egyetlen lehetőség adódik, a Nibiru valójában nem Naprendszerünk része eredendően, hanem külső "látogató", itt ragadt Napunk gravitációs erőterében miután megérkezett. Mint közismert, a Nibiru 2012-ben fog - ismét - Földközelbe kerülni, aminek során drámai változásokat és katasztrófákat fogunk tapasztalni bolygónkon, befolyásolja majd a Föld forgási sebességét (egy Földi nap hossza), illetve a pályáját is akár (egy Földi év hossza, és a Naptól való távolságunk), és természetesen rengeteg katasztrófa fogja ezt kísérni (földrengés, tűzvész, stb). Mivel - mint látható - a Nibiru periodikus visszatérésénél akár a földi év hossza is változik, igen nehéz (ha nem lehetetlen) megmondani, hogy mi történt az előző közelségek idején, hiszen nem tudjuk, akkor milyen hosszú volt egy földi év, esetleg nem lehet az év jelenlegi hosszával számolni. Azaz tulajdonképpen nem ismert, hogy a történelmünkbe hová helyezzük akárcsak a legutolsó visszatérés alkalmát, ergo nem tudjuk egykönnyen bizonyítékként a történelemben feljegyzett katasztrófákat felhasználni a Nibiru létezésére. Magáról a Nibiruról azonban sok történelmi feljegyzés létezik. Például a babiloni mitológiában is előfordul, Marduk istenhez kötik valahogy.

Az is ismert, hogy a magyarok a Szíriusz nevű csillag körül keringő bolygóról származnak. Minden logikusan gondolkodó ember fejében felmerülhet az ötlet: az ős-magyarok esetleg olyan technikának voltak birtokában, hogy az egész bolygójukat el tudták téríteni, és kvázi űrhajóként használva keresetek egy másik lakható bolygót (elképzelhető, hogy eredeti otthonukat csillagászati méretű katasztrófa sújtotta, amit ők előre láttak, ezért voltak kénytelenek elmenekülni) , így érkeztek meg a jelenlegi otthonunkat befogadó naprendszerbe! Ez sok mindent megmagyaráz, többek között a Nibiru furcsa pályáját, azonnal két fontos tényt is láthatunk: a Nibiru nagy tömege ellenére "egzotikus" pályán kering (míg a többi bolygó pályája sokkal "normálisabb"), illetve van Földközeli pontja pályájának. Ez utóbbi természetes, hiszen a látogatók a Földre voltak kíváncsiak, ezért a Nibiru intersztelláris pályáját ennek megfelelően állították be, hogy a cél-naprendszerbe érkezvén lehetőség legyen a Föld meglátogatására. Nem véletlen, hogy több, régi de fejlett civilizáció említést tesz a Nibiruról, és a Sziriuszról is, a kapcsolat tisztán látható! Ez valójában nem más, mint az anno valójában megtörtént események "visszhangja" az egyes népek emlékezetében. Természetesen nehéz ma már látni, hogy ezekből a máig is fennmaradt mondákból mi a valóság, és mi a képzelet, de gyanús összefüggéseket látunk teljesen különböző népek mondavilágában, amikor hasonló dolgokról beszélnek.

Hová tűnt azonban az olyan fejlett technikával rendelkező ősi magyar nép, akik egy egész bolygót képessek voltak több fényév távolságra eljuttatni? A válasz egyszerű és elegáns: a Földre jutva ez a nép magát atlantisiak névvel illetve továbbra is igen fejlett körülmények között éldegélt a Föld nevű bolygón. Valójában az új környezet ismeretlensége okozta vesztüket is: bár a sziriuszi naprendszerükben előre jeleztek egy kozmikus katasztrófát, új lakhelyük még nem kellő ismerete okozta, hogy nem láttak előre egy olyan kataklizmát, aminek eredményeképpen Atlantis hatalmas szigete (mely földrész méretű volt) örökre elveszett. Természetesen a büszke magyar nép nem hallhatott ki ilyen szomorú módon, sok túlélő akadt, akik épp nem Atalantison tartózkodtak, ők sokasodván újabb fejlett civilizációkat hoztak létre, tovább művelve az ősi hagyományokat, és megőrizvén az ősi eredetet, amit ma is így ismerhetünk ezen népek legendáikból. Atlantis elvesztése természetesen nem maradt nyom nélkül: a magyarok fejlett tudományos technikájukat elvesztették, de az ősi büszkeséget továbbvitték, ami eddig is segítette őket a kozmikus túlélés nagy harcában. A történelem során több üzemben számtalan nép származtatható közvetlenül a magyaroktól, a nagy hét magyar törzs nevei a következőek voltak: Sumér, Babilon, Maja, Inka, Egyiptom, Görög, Róma. Az itt feltűnő Babilon név azonnal bizonyítékot is szolgátat a Nibiru létezésére, és logikusan kapcsolódik szépen felépített rendszerünkbe, egyszerűen lehetetlen ezeket a tényeket kétségbe vonni! Ha valaki kételkedne, a rengeteg bizonyíték közül egy: mint tudjuk a babiloniak 60-as számrendszerbe számoltak. Valójában ez az atalantisi (és így az ősi magyar) rendszer hagyatéka, érthető, hogy a Nibiru keringési ideje pont osztható hatvannal! Hiszen ideérkezvén a Nibiru "hátán" egy logikusnak tűnő, kerek számot állítottak be őseink a Nibiru keringési idejére (mármint kerek szám a 60-as számrendszerben, és a 3600 év az pontosan 60*60, hát nem félelmetes, hogy mennyire összevágnak a tények?!). Mint tudjuk a 60-as számrendszer maradványa áthatja egész világunkat manapság is: 60 másodperc van egy percben, és 60 perc egy órában. A 12-es számrendszer szintén ide kapcsolódik, hiszen 12*5 az éppen 60 (bár az 5 nem túl logikus, de az akkoriban terjedő 10-es számrendszert is kicsit belekeverve elegánsan meg tudjuk ezt magyarázni)! Ez már nem az eredeti atlantisi rendszer, de látható, hogy az egész számú szorzó használata bizonyítja a rokonságot. Az egyiptomi törzs a nappalt és az éjszakát is 12-12 részre osztotta (óra), így alakult ki a 2*12=24 órás földi nap aztán. Egy kőr 360 fokból áll, ami éppen 6*60, milyen szép bizonyíték az eredeti atlantisi és a 12-es számrendszer használatára is: hisz a 6-os szorzó pont a 12 fele! És az sem véletlen, hogy szinte minden mai nyelvben külön neve van a 12-nek (míg más számnak, pl a 13-nak nincs), ez magyarul a "tucat", angolul a "dozen", de lehetne még folytatni. Látjuk tehát, hogy a Babilon nevű törzs mellett az Egyiptom nevű is szépen illik a rendszerbe a 12 miatt. Ne csodálkozzunk hát, hogy ma már nem titok: az egyiptomi fáraók magyarul beszéltek, és az eredeti ős-magyar igét hirdették! Az sem véletlen, hogy vannak gyanús emlékek falvésetek formájában, ahol az egyiptomi birodalom korából származó szkafandert, villanykörtét vagy űrhajót ábrázolnak: ezek mind az ősi, fejlett magyar tudomány emlékei, amelyek azonban addigra már mind elvesztek a nagy atlantisi katasztrófa formájában. Ennek ellenére a magyar nép nagysága mindenhol tetten érhető: bár technikájuk nagy részét elvesztették, tudásuk megvolt: a kor primitívsége ellenére hatalmas piramisok tervezésébe és építésébe fogtak, sikerrel! Ennek bizonyítékai ma is láthatóak, több ezer év után is, büszkén hirdetve népünk nagyságát. Az is magyarázatot nyert így, hogy miért keringenek olyan legendák, miszerint a fáraók a sziriuszról származnak.

A tudósok ma sem tudnak magyarázatot adni, miért épített sok más nép is piramisokat, akikről előtte semmi kézzep fogható maradandó emlék nem származott, ide értve a maja és inka napéket is. Logikus, hogy az egyiptomi törzshöz hasonlóan a többi magyar törzs is magukkal vitték ezt az ősi építészeti formát, és külön-külön is ilyenek építésébe kezdtek! Ebből persze az is következik, hogy a magyarok szülőbolygóján (a Nibirun) a piramis alapú építészet eredeti szülőhelyét találnánk! Ha ellátogatnánk a Nibirura, ősi városok romjait találnánk, ahol az uralkodó stílus a piramis forma!

Természetesen a magyar törzsek mellett sok más népre is hatással voltunk, akik bár nem közvetlen leszármazottaik a nagy magyar nemzetnek, sok mindent átvettek tőlünk. Kell-e jobb bizonyíték erre, mint a finn nép? Az azóta is terjedő legenda, miszerint a finn és a magyar nyelv is a finnugor nyelvcsaládba tartozik, és hogy népeink távoli rokonok oda vezethetőek vissza, hogy a finnek primitív nyelve örömmel fogadta be a gyönyörű magyar nyelv számos jellemzőjét, és emellett sok szavunkat is (melyek az érvezredek alatt persze sokat torzultak, szinte a felismerhetetlenségig: hiába, a magyar nyelv egyszerűen túl bonyolult volt a többi népnek, hogy helyesen beszéljék), ez a hatás okozza azt, hogy manapság sokan gondolják azt, hogy a finn és magyar nyelvnek közös eredete van. A finnek fokozatosan északra húzódtak, rajtuk keresztül sok környező nép kultúrájába is beszivárgott némi magyar jellemző. Tökéletes és megcáfolhatatlan bizonyíték erre az észak-germán hitvilág néhány része! A Thor nevű isten (norvég irásmódja: Tor) például összeköthető a disznótor fogalmával! Ugyanis a disznótort régebben Tor istennek ajánlották áldozatként!

Természetesen a többi magyar törzs, és leszármazottaik módosult nyelve is hordozza az ősi magyar nyelvvel kimutatható hasonlóságokat! Közismert például a magyar-görög nyelvrokonság (http://www.kitalaltkozepkor.hu/maracz_finnugor.html), amelyet néhányan megpróbálnak cáfolni ugyan, de nem sok sikerrel. A rómaik ismerten sok görög hagyományt vittek tovább, rokonságukhoz kétség sem férhet. A sumér és babiloni nép pedig több szempontból - a Nibiru említését is ideértve - is a magyarokhoz köthetőek.

Jól látható tehát, hogy az ősi magyar büszke nemzet gyakorlatilag minden nagy kultúra alapja lett itt a Föld nevű bolygón, és erre számtalan bizonyíték található, ha az ember nem vak, hogy észrevegye! Ezen népek, és a mai magyarok közvetlen előfutárai (a honfoglalók) mind büszke népek voltak, nevükhöz hatalmas hódítások, fejlett kultúrák köthetőek. Nem csoda hát, hogy a magyar nép világunk központja, bár sajnos a mai világban ez már kevésbé nyilvánvaló, ha csak felszínesen nézzük a dolgokat. Ám bármerre is kutakodunk, szinten elkerülhetetlenül bombáznak minket a bizonyítékok, melyeket bűn figyelmen kívül hagyni!

Outlander (a film) & Old Norse

Megszemlélés tárgyává tettem az "Outlander" című filmet. Érdekes darab ... Röviden: több mint ezer éve lezuhan egy űrhajó Norvégia területén, és hősünk (aki szintén emberi formával rendelkezik) feladata, hogy vmi alien szörnyet elkapjon, ámde a helyi viking népesség nem igazán örül a jövevénynek, aki a fegyverét is elveszti, stb. A végén kénytelenek azonban összefogni a szörny ellen. Node, ami a lényeg. Van az elején, amikor hősünk ismeretlen nyelven beszél a computer-éhez, illetve, amikor elbúcsúzik halott útitársától. Meglepő módon persze, hogy arról fogok írni: milyen nyelv lehet ez. Nos, ami az elbúcsúzást illeti, feltűnik benne a "herra" szó. Az általam legalább valamilyen szinten ismert nyelvek közül a finnben található ez a szó, azt jelenti, hogy "uram". Viszont a hanghordozás, illetve a többi szó/mondat inkább germán nyelvre illik rá (nem csoda, a "herr" szó is innen van pl a németben). A többi részt hallgatva igen erős a gyanú, hogy ez egy norvég közeli nyelv, néhány szó is felismerhető (néha még az angollal kapcsolatos hasonlósága is, ami persze nem véletlen, hisz rokonok). De hogy jön ide a finn? Nos, rákeresve pl a wiktionary.org-on a "herra" szóra, azt találjuk, hogy: "Finnish, etymology: from Old Norse". Wow! Tehát megerősítést nyert bennem, hogy valójában Old Norse a nyelv, amit használ emberünk (ez mondjuk az Ó-norvég, bár a magyar megnevezése problémás, mivel az Ó-norvég az az Old Norwegian lenne, ami már nem pontosan ugyanaz a nyelv mint az Old Norse). Tehát az a nyelv, amit a vikingek beszéltek. Most az az érdekes helyzet áll fenn, hogy az idegen "vikingül" beszél, a vikingek a filmben meg angolul, kicsit furcsa állapot :) Na persze, ezekre - amit itt leírtam - rá lehetett volna jönni másképpen is, mivel ezt máshol (pl a filmről írt wikipedia szócikkben) le is írják, ezt utána ellenőriztem is, dehát sokkal viccesebb ha az ember magától tesz "felfedezéseket" :) Amúgy utána keresgéltem még, és még FAQ is volt a filmhez, ahol írják, hogy igen, valóban logikusabb lett volna ha a vikingek beszélnek "vikingül" de akkor ez egy feliratos film lett volna, USA-ban meg nem csípik az ilyesmit (szerintem pedig vicces lett volna), viszont kis "csavarként" be akarták csempészni az Old Norse-t a filmbe, még ha logikailag ez kicsit furcsán is sikerült. Az is érdekes, hogy több weboldalon azt írták, hogy emberünk által beszélt nyelv az hibásan kiejtett/eltorzított izlandi. Ez azért érdekes, mert a modern izlandi nyelv van a lehető legközelebb a vikingek által beszélt nyelvhez, leírva a hasonlóság nagyon nagy, a kiejtésben történtek viszont változások jócskán. Azt nem tudom eldönteni, hogy aki a "rosszul beszélt izlandi" kijelentést tette, az valójában nem tudja-e, hogy ez nem is izlandi (legalábbis nem a mai). Node. Intellektuális kihívásnak éreztem, hogy magam fejtsem meg ezt a "mit is mondott" kérdést, nem puskázva ;) Lássuk mire jutottam. Nem mondhatom, hogy túlságosan értek az Old Norse-hoz, vagy akár az izlandi nyelvhez, szóval azért az írásmódot szótárban keresgettem.

Staðr! (stadhr), mai izlandi: staður /stadhur/ (norvég: sted)
Hely, pozíció. Arra vonatkozó kérés a számítógép felé, hogy mégis hol a fenében van szegény emberünk.

Staðr: Noreg (norvég: Norge, nynorsk-norvég: Noreg, izlandi: ??)
Számítógép válasza, "hely: Norvégia".

Taeknistig(?): járnaldr [izlandi: járnöld, norvég: jernalder(en)]
"Technika: vaskor". Számítógépünk segít felmérni szerencsétlen űrhajótöröttünknek, hogy milyen fejlettségű civilizáció van is itt. Érdkes megfigyelni, hogy a "járn" emlékezet kissé az "iron" szóra, itt sem véletlenül.

Leita skip! (old Norse/izlandi ugyanaz leírva?, skip/skips?, norvég közelítés: let[/søk] skip!)
Utasítás a számítógépnek, hogy keressen (űr-)hajókat. Vagy inkább zűrhajókat ...

Leita....engin skip fundust (norvég: Leting/lete/søk ... ingen skip funnet, izlandi: enginn?)
"Keresés ... nem találtam hajót" (kb, szó szerint lefordítani nehéz mert amolyan szenvedő szerkezet szerű a dolog)

Senda merki! (norvég: Send merke!)
"Küldj jelet!" ("szignált"), bár a filmen látható fordításban arra céloztak, hogy a töltse le a nyelvet főhősünk fejébe. Természetesen a "send" szó az itt ugyanaz a send, ami angolban is van, hiába no, könnyű belátni, hogy rokonok.

Nos, lenne még fordítanivaló, de ez is épp elég nehezen ment ahhoz, hogy úgy érezzem, megint csináltam valamit :) Remélem más is annyira élvezte mint én. Vagy legalábbis röhögött a hülyeségeimen :)

Az asztrológiáról

Főleg egy kedves barátommal szoktunk az asztrológiáról beszélgetni (vagy vitatkozni, he-he). Most eszembe jutott, hogy leírom ide a részletes véleményemet, miért is egy nagy átverés az egész. Persze ez egy hatalmas biznisz! Nyílván emberek is vannak akik ebből élnek, "telemédium" a tévében, horoszkóp rovat az újságban, és emberek tömege aki szeretne hinni valamiben, hogy kapaszkodót találjon az élet viszontagságai közepette. Érthető tehát, hogy az ilyen dolgok nem hallnak ki könnyen. Ahogy a vallás eredeti szerepe is az volt, hogy megmagyarázza a megmagyarázhatatlant, "azért ilyen a világ mert Isten így teremtette". Azóta persze sok dologra van fejlettebb magyarázatunk is, mégis sok ember továbbra is kitart az eredeti elképzelés mellett. Számomra az asztrológia egy vallás, hiszen tanait nem lehet tudományos keretek között tárgyalni értelmesen.

Az asztrológia alapötlete az, hogy az égi objektumok hatást gyakorolnak az emberekre, és különösen fontos az égitestek állása a születés pillanatában. Csak ennél a momentumnál maradva elsőként: szerintem a tudomány mai állása mellett ez finoman szólva is merész kijelentés. Szerintem logikusabb még mindig hinni abban, hogy a fekete macska szerencsétlenséget hoz, az a szerencsétlen macsek legalább ott kolbászol át előttem pár méterre, ez még mindig hihetőbb, hogy hatással lehet rám, mint pár fényévnyi távolságban lévő csillagok. Persze, nem csak a csillagok számítanak, hanem bolygók, a Nap, sőt akár a Hold is. Tény, hogy ezek az égi objektumok naprendszerünk részeként nagyságrendekkel közelebb vannak mint a csillagok, azonban továbbra sem hihető, hogy egy bolygó rendelkezik olyan attribútumokkal, hogy "szerencsétlenséget hoz", vagy hasonló. Megnézve a naprendszer bolygóit: hol tárolódik a bolygóban ez az információ, honnan derül ez ki? Milyen érzékelő kéne egy bolygóközi szondára, amivel ki lehetne mutatni ezt a hatást? Még egyéb "természetfeletti" dolgokra, mint például a kanálhajlításra is több tudományos elképzelés létezik mint erre. Arról nem is beszélve, hogy például az ókorban és a középkorban nem volt ismert az Uránusz és a Neptonusz. Ha ténylegesen hatással lennének a bolygók sorsunkra, akkor ezeknek a bolygóknak is számitania kellene, az asztrológiának fejlődnie kéne tudásunk növekedésével, ahogy minden tudományra ez igaz (márpedig az asztrológia hívei leszögezik, hogy az asztrológia tudomány, de szerintem nem lehet az tudomány ami megingathatatlan, kőbe vésett, nem bizonyítható dogmákra épül). Fontos momentum, hogy az égre felnézvén tényleg úgy tűnik, hogy minden objektum (Nap, Hold, bolygók, csillagok) körülöttünk keringenek égi szférán vagy szférákon "elhelyezve". Ez a geocentrikus világkép másnéven. A probléma ezzel az, hogy mint tudjuk, ez a világkép már finoman szólva is idejét múlt. Tulajdonképpen, ha a a geocentrikus világkép lenne a valóságunk, akkor az asztrológia valóban logikusan tünik: ha minden a Föld körül mozog, akkor az univerzum centruma a Föld, a kiemelt pont, mindennek a lényege, logikusnak hatna tehát, hogy az égi történések is "miattunk" vannak, vagy mint indikátorai a földi történéseknek (azaz valójában nem is a csillagok vannak hatással ránk, hanem fordítva), vagy pedig meghatározói. Viszont mint tudjuk, a geocentrikus világkép alapvetően hibás, tehát hibás minden, ami rá épül. Azonban ezzel messze nincs vége a problémáknak. Fontos szempont az asztrológia esetén a csillagképek (pontosabban bizonyos csillagképek, melyek az ekliptika síkjába esnek, így látszólag azok mentén mozognak a bolygók és a Nap) fogalma. A születés időpillanatában az egyes égitestek helyzete (adott csillagképben való tartozkodása) meghatározó. A probléma azonban itt még nagyobb, mint az eddigiekben elmondottak. A csillagkép egy kitalált fogalom, valójában például a Skorpió mint csillagkép nem létezik, csupán valamelyik ősünk az égre felnézve úgy találta, hogy X darab csillag mintha egy skórpió alakot formálna, elnevezte hát skorpiónak. A baj ezzel az, hogy míg egy planéta eseten egy valódi entitásról beszélünk (amit látunk bolygót az égen az tényleg "ott" van), a csillagkép eleve kitalált dolog, önkényesen lett megválasztva, hogy milyen "alakról" kinek mi jutott eszébe, hol a "határa" egy csillagképnek stb (jól jellemző erre a példára, hogy egyes népek teljesen más alakzatokat látnak egy csillagképbe, esetleg több csillagot tekintenek egy más nevű csillagkép részének, vagy éppen kevesebbet, és hasonlók). Ha fel is tételezzük, hogy az asztrológia alapjai helyesek, akkor is megdölne itt az érvrendszer: hiszen olyan objektumokhoz kötjük az égi jeleket, amit szintén mi találtunk ki, és köze nincs az égi szférákhoz valójában (egy olyan jellegű dogma, hogy pl a Jupiter és a Nap távolsága a születés időpillanatában sokkal reálisabb lenne, hisz itt nincs szükség kitalált fogalmak bevezetésére). Azonban a problémáknak ezzel még mindig nincs vége! Tegyük fel, hogy a fentiek ellenére az asztrológia összes tanítása mégis igaz! Még ekkor is nagy bajban vagyunk, ugyanis az égbolt is változik. Persze, a Nap, Hold és bolygók látszólagos útja a "háttércsillagokhoz" képest jól látható változás, de én most nem erre gondolok. Először is a csillagok mozognak, ezért pár ezer év alatt már látható, mérhető változások állnak be a csillagok látszólagos helyzetében egymáshoz képest is, magyarán az elképzelt alakzatok (melyet a csillagkép "definiál") időben lassan változnak. Ez igen lassú folyamat, és pár ezer év alatt se annyira jelentős, viszont az asztrológia hosszabb távú használatát máris megkérdőjelezi. Van viszont egy másik hatás, nevezetesen a Föld tengelyének "imbolygó" mozgása, amit precessziónak nevezünk. Magyarán a Föld tengelye egy búgócsigához hasonlóan nem egy irányba mutat, hanem kb egy kúp palástját rajzolja ki időben. Ez azt jelenti, hogy a Föld tengelyének látszólagos északi pontja (ami jelenleg a sarkcsillag - pont innen a neve - közelébe esik) "vándorol" az égbolton. A látszólagos sík, amiben az epliptika esik (90 fokot bezárva a Föld tengelyével) tehát szintén változik, magyarán pl a Nap látszólagos útja az égen évről évre módosul egy kicsit (ez is lassú folyamat, de pár száz év alatt már érzékelhető). Ez azt is jelenti, hogy a "Nap a Skorpióban" fogalma nem konstans, az időhatárok ami között egy éven belül a Nap ott található, "vándorolnak" a naptárban. Sőt, emiatt olyan csillagképekben is tartózkodhat a Nap (ez egy példa, Nap helyett egy bolygó is szereplhetne itt), ahol valaha nem is volt, ilyen például a kígyótartó csillagkép jelenleg. Azaz, ha az asztrológiát komolyan vesszük, akkor egyrészt módosítani kéne időnként a csillagjegyek "dátum határait", illetve például mára már kéne hogy legyen Kígyótartó, mint csillagjegy. Szerintem az azért mégis furcsa, hogy az asztrológia szerint igenis az égi történések mutatják a földi emberek sorsát (sőt nem csak emberekét, horoszkóp pl eseményekre, helyekre stb is készíthető), ugyanakkor ezt úgy definiálja, hogy a megalkotott rendszer már több száz éve nem is érvényes! A mai asztrológia, csillagjegyek stb az égbolt olyan állapotára épül ami ma már nem is létezik! Hogy lehetne hatással valami ránk, ami nem is létezik? Vagy ha komolyan is akarjuk venni az asztrológiát, akkor miért nem igazítjuk ki az idő hatásait, ha már ki akarunk tartani az alapelvek mellett, amire állítólag épül az asztrológia, mégis alapjaiban "hátbatámadja" aztán saját alapelveit is? Egy tudomány például nem fél attól, hogy saját magát megreformálja, ha változik valami, hiszen a valóságot akarja leírni, amiről egyre többet megtudva persze pontosítani/módosítani kell hozzá világképünket. Ellenben az asztrológia mindenképpen ki akar tartani több száz éve idejétmúlt adatok, elképzelesék stb mellett, azaz nem a valóságot írja le, legalábbis nem a mai valóságot. Mégha az alapelvet el is akarom fogadni mondjuk (azt, hogy az égi dolgok hatással vannak a sorsunkra), akkor azt mondanám, hogy az asztrológia valamikor érvényes volt, de ma már nem, mert az égi történések "háttere" megváltozott azóta.

Persze, aki akar benne hinni, tegye! Ettől senki sem rossz ember, ez nyilvánvaló! Ahogy attól sem rossz ember valaki, ha vallásos, teljesen világos. Csak az zavar engem, amikor az asztrolgóiát tudománynak akarják beállítani, hisz egy vallásról van szó alapvetően, csak Isten helyett az égboltot tekinti sorsunk maghatározójának (és vallásos emberek most megszólalhatnak: "na de ki teremtette az égboltot, ki van tehát emögött is?"). Valójában én el tudom képzelni, hogy az alapvető asztrológiai következtetések között van igazság, a magyarázat azonban sokkal prózaibb, mint ahogy az asztrológia állítja. A Nap látszólagos útja valójában egy naptár. Ha valaki a Skorpió jegyében születik, ismert, hogy kb mikor született. Arról vannak tanulmányok, hogy az ember születésének időpontja maghatározó. Bár nem emlékszünk rá, a születés után agyunk hatalmas fejlődésen megy át, és ekkor a környezeti hatások nagyon fontosak! Ha valaki télen születik, alapvetően más hatások érik, mint aki nyáron. Tehát abban nincs semmi meglepő, hogy a születés időpontja fontos, de nem az égi dolgok miatt! Hanem egyszerően a földi dolgok miatt (pl évszakok, stb). Tehát az asztrológia itt nem ér többet mint bármelyik naptár, kár ide keverni szegény égitesteket.

Majdnem letakarítottam a Szaturnusz egyik holdját, ami nem is volt pixelhiba :)

Elsőként is megjegyezném, hogy köszönet Kuf-nak, mert érdeklődött, miért nem írok valamit végre. Igazából sok érdemleges nem történt, persze filozófiai mondanivalót én bármiből le tudok vezetni. Álljon itt egy példa, amikoris a Szaturnusz fennséges képét találtam betenni háttérnek az otthoni számítógépemen. Mindig is kisértett az emlék, amikor Sini havernak otthon derült ki, hogy van egy hibás pixele az újdonsült TFT monitorán. Bár az enyém nem új, illetve nem is találtam még hibás pixelt rajta, néha mint rémálom előkerül ez a félelmem - úgy látszik, ahogy a jelen story is bizonyítja. Nade, hogy nehogy belekeveredjek a történetbe, térjünk vissza a Szaturnuszhoz (Encsi biztos tudja, hogy az asztrológia nevű átverés mit állít erről a szerencsétlen gázóriásról - aminek a sűrrűsége amúgy a víz sűrrűsége alatt van -, lehet baljós jóslatai okozták nálom is a problémát, tudniillik)! Szóval, éppen gyönyörködöm az új háttérképben, amikor is egy halvány fehér pixelre leszek figyelmes a fekete hátteren (ahol épp nem a Szaturnusz képe trónol). Elsőként a "talán kosz, töröljük le" elmélet következett. Aztán pedig a "valami pixelhiba" elmélet. Azonban a képet kinagyítva, kiderül, hogy az a pixel nem hiba, tényleg ott van, és a Szaturnusz egyik holdja lehet (van neki 48db elvégre, amit elneveztünk legalábbis). Na, ez volt a nagy story, sajnos ma csak ennyire futotta :) Viszont elgondolkodtató (most jön a levezetés az ősrobbanásig, figyelem!): ha létezik felsőbb hatalom, aki megteverzte az univerzumot, lehet neki tényleg csak egy pixelhiba egy égitest, és véletlenül letörli onnan, mint hiba. Na, elég gagyi volt?! :)