A csillagászati számokról

A fény- másodperc/perc/óra/év/stb az a távolság amit a fény az adott idő alatt megtesz. Tehát nyílván például "fényév" az távolság mértékegység és nem idő. A hangsebességről azt gondoljuk, hogy "húú, az már igen gyors". Számunkra megszokott körülmények között (ugyanis pl vízben vagy fém belsejében teljesen más sebességgel terjed, de még a levegőben is függ a hőmérsékletétől, sűrrűségétől) a hang kb 300 métert tesz meg másodpercenként. Ehhez képest a fény - kerekítve - 300ezer kilométert, azaz egymilliószoros sebességet jelent. A Hold nagyjából egy fénymásodpercre van tőlünk, a Nap kb nyolc fénypercre (azaz ha a Napot egy varázsló eltüntetné, azt persze csak nyolc perc múlva vennénk észre).

A Plútó (amit egy ideje "lefokoztak" és már nem minősül bolygónak, így nem kilenc csak nyolc ("nagy-") bolygó van naprendszerünkben) felé a fénysugár öt és fél órát utazik (távolsága durván hat milliárd kilométer), míg odaér (mellesleg a Plútó a Nap körül 248 év alatt tesz meg egy kört). A Plútót sokan úgy ismerik mint a legkülső bolygót (de lásd előző zárójeles megjegyzésemet, nem is bolygó, legalábbis csak törpebolygó, amiből van több is a naprendszerünkben pl az Erisz, a Ceresz vagy a Szedna, és nem is a Plútó a legnagyobb közöttük ráadásul), azonban egyrészt pályájának egy része a Neptunuszon belűlre esik (lásd pont az előbb említett kis-/törpebolygók neveit mint linkeket a wikipédiába), másrészt vannak még égitestek a Plútón távolabb is, melyek a Nap körül keringenek. Mindenesetre a legtöbb ember leragadt még ott, hogy a "Plútó a legtávolabbi bolygó" naprendszerünkben, ha ez igaz lenne, és ha csak ez lenne a feltétel, akkor naprendszerünk átmérőjét durván 12 milliárd kilométernek lehetne mondani (11 fényóra, mellesleg az egyik Voyager szonda a Naptól legtávolabb lévő emberi kéz által alkotott eszköz, távolsága jelenleg kb 15 fényóra, 1977 óta van úton, jeleit még mindig lehet érzékelni, ami ugye 15 órát utazik mire ideér fénysebességgel). Nos, persze ez eleve már ott elbukik, hogy vannak ismert égitestek, melyek távolabb keringenek a Naptól mint a Plútó (az említett Szedna például igen elnyúlt pályán kering, melynek Napközeli pontja 10 fényórányira van a Naptól, legtávolabbi azonban már több mint öt fénynap, és több mint 12 ezer év alatt kerüli meg egyszer napunkat!), másrészt lehetnek ismeretlen (még fel nem fedezett) ilyen égitestek is (a Plútót is csak 1930-ban fedezték fel). Talán helyesebb lenne azt mondani, hogy a naprendszer elméleti határa ott van, ahol a Nap gravitációs tere még erősebb a szomszédos csillagokénál, tehát ahol még elméletileg keringhetne égitest a Nap körül.

Ez azért is érdekes, mert azonnal oda jutunk, hogy akkor milyen messze is vannak a csillagok tőlünk. Nos - persze a Napot leszámítva - a legközelebbi csillag hozzánk a Proxima Centauri, több mint négy fényévre van tőlünk (érdemes megemlíteni, hogy az ember által eddig legnagyobb sebességet elért szonda - szintén a már említett Voyager 1, kb 17,2 kilométer másodpercenként, ami 56-szoros hangsebességnek felelne meg - azzal a sebességgel oda is érne nagyjából hetvenezer év alatt, igaz nem arrafelé halad, tehát ez csak elméleti megfontolás). Nyílván, a Naprendszer - ilyen értelemben vett - sugara (azaz fél átmérője) nem lehet ennél nagyobb (sőt ekkora se). Másik szempont szokott lenni, hogy ott a Naprendszer határa, ahol a Napból érkező úgynevezett "napszél" (különféle részecskék egyvelege) lökéshullám-frontot képez az intersztelláris (csillagközi) tér - igen ritka (a Földön előállított legjobb vákumnál is ritkább) - anyagával.

Lehetne ezt még fokozni és ragozni, de a lényeg az, hogy most csak a saját "udvarunkban" sepregettünk éppen csak. Ha azt a galaxist nézzünk, amiben élünk (a Tejútrendszer), annak átmérője megközelítőleg százezer fényév, és nagyságrendileg több százmilliárdnyi csillag lehet benne, amiből egyik a mi Napunk (ezért mondják: ha kicsi is a valószínűsége az élet kialakulásának, milliárdnyi galaxis, egyenként milliárdnyi csillaga körül egyenként akár tucatnyi bolygó/hold kering az univerzumban - ez pedig nem kevés) . A legközelebbi szomszédos galaxis az Androméda-galaxis, távolsága több mint két millió fényév (és most még csak az úgynevezett lokális galaxiscsoportban vagyunk, aminek a Tejútrendszer is tagja). Manapság már képesek vagyunk érzékelni olyan galaxist is, ami tőlünk 13 milliárd fényévre van. Ez azért érdekes, mert ugye ez azt jelenti, hogy a fény 13 milliárd éve indult el onnan, és mivel jelenlegi tudásunk szerint a világegyetem 13,7 milliárd éves (ez azt is jelenti, hogy nyílván sose találunk olyan objektumot ami 13,7 milliárd fényévnél messzebb van, hacsak nem hibásak elméleteink az univerzum életkorát illetően), akkoriban a világegyetem életkora a jelenleginek csupán 5%-a volt, és valószínűleg az első galaxisok között lehetett, melyek kialakultak univerzumunkban az ősrobbanás után. És tessék: ismét megérkeztünk ahhoz a bizonyos ponthoz a téridő szövedékében, ahová én mindig eljutok :) Összehasonlítás képen az "életkor" kérdéshez: a Nap nagyjából öt milliárd esztendős, a Föld, és a többi bolygó se sokkal kevesebb, nagyjából 4,6 milliárd évről szoktunk beszélni, bár a Naprendszer a Nappal együtt egyetlen "felhőből" keletkezhetett. Az élet a Földön a jelenlegi tudásunk szerint 4,4-2,7 milliárd éve jelent meg (ebben az nem-biológiai - molekuláris - fejlődés is benne van és pontosan nem ismert mit és mikor nevezhetnénk még csak molekuláris fejlődésnek és mit tekinthetünk előszőr élőlénynek egyáltalán - a mai vírusok se felelnek meg az élet teljes definíciójának példának okáért), de egészen a "közelmúltig" (pár száz millió év) csak egysejtű létforma volt a legfejlettebb szervezet.

Lássunk azonban valami kapcsolatot mindennapjainkkal, hogy legyen sci-fi is: a Csillagkapu Atlantisz sorozatban a Pegazus (törpe-) galaxist említik, ahol Atlantisz is található. A sorozatban egy helyen elhangzik, hogy távolsága három millió fényév. Ebben a távolságban tényleg van egy galaxis amit Pegazusnak hívnak: a Peg DIG rövidítéssel is ismert galaxis (a lokális csoportban van még egy galaxis, aminek a nevében szerepel a Pegazus, ennek távolsága 2,7 millió fényév).

Ezek a távolságok már fényévekben is zavarólag hathatnak. Képzeljük el, hogy a Föld bolygó egy egyetlen milliméter átmérőjű gömböcskévé zsugorodik. Ekkor Napunk tíz centiméter nagyságú gömb lenne, és húsz méterre lenne a Földtől. A Plútó elnyúlt pályán kering a Nap körül, 600 méter és egy kilométer közötti távolsággal. A legközelebbi csillag több mint ötezer kilométer távolságban lenne már viszont! Az Androméda-galaxis pedig tizenötször messzebb lenne, mint tőlünk a Nap a valóságban. A fentebb említett 13 milliárd fényévre lévő galaxis pedig másfél fényévre (kb 15 billió kilométer)!