Az asztrológiáról

Főleg egy kedves barátommal szoktunk az asztrológiáról beszélgetni (vagy vitatkozni, he-he). Most eszembe jutott, hogy leírom ide a részletes véleményemet, miért is egy nagy átverés az egész. Persze ez egy hatalmas biznisz! Nyílván emberek is vannak akik ebből élnek, "telemédium" a tévében, horoszkóp rovat az újságban, és emberek tömege aki szeretne hinni valamiben, hogy kapaszkodót találjon az élet viszontagságai közepette. Érthető tehát, hogy az ilyen dolgok nem hallnak ki könnyen. Ahogy a vallás eredeti szerepe is az volt, hogy megmagyarázza a megmagyarázhatatlant, "azért ilyen a világ mert Isten így teremtette". Azóta persze sok dologra van fejlettebb magyarázatunk is, mégis sok ember továbbra is kitart az eredeti elképzelés mellett. Számomra az asztrológia egy vallás, hiszen tanait nem lehet tudományos keretek között tárgyalni értelmesen.

Az asztrológia alapötlete az, hogy az égi objektumok hatást gyakorolnak az emberekre, és különösen fontos az égitestek állása a születés pillanatában. Csak ennél a momentumnál maradva elsőként: szerintem a tudomány mai állása mellett ez finoman szólva is merész kijelentés. Szerintem logikusabb még mindig hinni abban, hogy a fekete macska szerencsétlenséget hoz, az a szerencsétlen macsek legalább ott kolbászol át előttem pár méterre, ez még mindig hihetőbb, hogy hatással lehet rám, mint pár fényévnyi távolságban lévő csillagok. Persze, nem csak a csillagok számítanak, hanem bolygók, a Nap, sőt akár a Hold is. Tény, hogy ezek az égi objektumok naprendszerünk részeként nagyságrendekkel közelebb vannak mint a csillagok, azonban továbbra sem hihető, hogy egy bolygó rendelkezik olyan attribútumokkal, hogy "szerencsétlenséget hoz", vagy hasonló. Megnézve a naprendszer bolygóit: hol tárolódik a bolygóban ez az információ, honnan derül ez ki? Milyen érzékelő kéne egy bolygóközi szondára, amivel ki lehetne mutatni ezt a hatást? Még egyéb "természetfeletti" dolgokra, mint például a kanálhajlításra is több tudományos elképzelés létezik mint erre. Arról nem is beszélve, hogy például az ókorban és a középkorban nem volt ismert az Uránusz és a Neptonusz. Ha ténylegesen hatással lennének a bolygók sorsunkra, akkor ezeknek a bolygóknak is számitania kellene, az asztrológiának fejlődnie kéne tudásunk növekedésével, ahogy minden tudományra ez igaz (márpedig az asztrológia hívei leszögezik, hogy az asztrológia tudomány, de szerintem nem lehet az tudomány ami megingathatatlan, kőbe vésett, nem bizonyítható dogmákra épül). Fontos momentum, hogy az égre felnézvén tényleg úgy tűnik, hogy minden objektum (Nap, Hold, bolygók, csillagok) körülöttünk keringenek égi szférán vagy szférákon "elhelyezve". Ez a geocentrikus világkép másnéven. A probléma ezzel az, hogy mint tudjuk, ez a világkép már finoman szólva is idejét múlt. Tulajdonképpen, ha a a geocentrikus világkép lenne a valóságunk, akkor az asztrológia valóban logikusan tünik: ha minden a Föld körül mozog, akkor az univerzum centruma a Föld, a kiemelt pont, mindennek a lényege, logikusnak hatna tehát, hogy az égi történések is "miattunk" vannak, vagy mint indikátorai a földi történéseknek (azaz valójában nem is a csillagok vannak hatással ránk, hanem fordítva), vagy pedig meghatározói. Viszont mint tudjuk, a geocentrikus világkép alapvetően hibás, tehát hibás minden, ami rá épül. Azonban ezzel messze nincs vége a problémáknak. Fontos szempont az asztrológia esetén a csillagképek (pontosabban bizonyos csillagképek, melyek az ekliptika síkjába esnek, így látszólag azok mentén mozognak a bolygók és a Nap) fogalma. A születés időpillanatában az egyes égitestek helyzete (adott csillagképben való tartozkodása) meghatározó. A probléma azonban itt még nagyobb, mint az eddigiekben elmondottak. A csillagkép egy kitalált fogalom, valójában például a Skorpió mint csillagkép nem létezik, csupán valamelyik ősünk az égre felnézve úgy találta, hogy X darab csillag mintha egy skórpió alakot formálna, elnevezte hát skorpiónak. A baj ezzel az, hogy míg egy planéta eseten egy valódi entitásról beszélünk (amit látunk bolygót az égen az tényleg "ott" van), a csillagkép eleve kitalált dolog, önkényesen lett megválasztva, hogy milyen "alakról" kinek mi jutott eszébe, hol a "határa" egy csillagképnek stb (jól jellemző erre a példára, hogy egyes népek teljesen más alakzatokat látnak egy csillagképbe, esetleg több csillagot tekintenek egy más nevű csillagkép részének, vagy éppen kevesebbet, és hasonlók). Ha fel is tételezzük, hogy az asztrológia alapjai helyesek, akkor is megdölne itt az érvrendszer: hiszen olyan objektumokhoz kötjük az égi jeleket, amit szintén mi találtunk ki, és köze nincs az égi szférákhoz valójában (egy olyan jellegű dogma, hogy pl a Jupiter és a Nap távolsága a születés időpillanatában sokkal reálisabb lenne, hisz itt nincs szükség kitalált fogalmak bevezetésére). Azonban a problémáknak ezzel még mindig nincs vége! Tegyük fel, hogy a fentiek ellenére az asztrológia összes tanítása mégis igaz! Még ekkor is nagy bajban vagyunk, ugyanis az égbolt is változik. Persze, a Nap, Hold és bolygók látszólagos útja a "háttércsillagokhoz" képest jól látható változás, de én most nem erre gondolok. Először is a csillagok mozognak, ezért pár ezer év alatt már látható, mérhető változások állnak be a csillagok látszólagos helyzetében egymáshoz képest is, magyarán az elképzelt alakzatok (melyet a csillagkép "definiál") időben lassan változnak. Ez igen lassú folyamat, és pár ezer év alatt se annyira jelentős, viszont az asztrológia hosszabb távú használatát máris megkérdőjelezi. Van viszont egy másik hatás, nevezetesen a Föld tengelyének "imbolygó" mozgása, amit precessziónak nevezünk. Magyarán a Föld tengelye egy búgócsigához hasonlóan nem egy irányba mutat, hanem kb egy kúp palástját rajzolja ki időben. Ez azt jelenti, hogy a Föld tengelyének látszólagos északi pontja (ami jelenleg a sarkcsillag - pont innen a neve - közelébe esik) "vándorol" az égbolton. A látszólagos sík, amiben az epliptika esik (90 fokot bezárva a Föld tengelyével) tehát szintén változik, magyarán pl a Nap látszólagos útja az égen évről évre módosul egy kicsit (ez is lassú folyamat, de pár száz év alatt már érzékelhető). Ez azt is jelenti, hogy a "Nap a Skorpióban" fogalma nem konstans, az időhatárok ami között egy éven belül a Nap ott található, "vándorolnak" a naptárban. Sőt, emiatt olyan csillagképekben is tartózkodhat a Nap (ez egy példa, Nap helyett egy bolygó is szereplhetne itt), ahol valaha nem is volt, ilyen például a kígyótartó csillagkép jelenleg. Azaz, ha az asztrológiát komolyan vesszük, akkor egyrészt módosítani kéne időnként a csillagjegyek "dátum határait", illetve például mára már kéne hogy legyen Kígyótartó, mint csillagjegy. Szerintem az azért mégis furcsa, hogy az asztrológia szerint igenis az égi történések mutatják a földi emberek sorsát (sőt nem csak emberekét, horoszkóp pl eseményekre, helyekre stb is készíthető), ugyanakkor ezt úgy definiálja, hogy a megalkotott rendszer már több száz éve nem is érvényes! A mai asztrológia, csillagjegyek stb az égbolt olyan állapotára épül ami ma már nem is létezik! Hogy lehetne hatással valami ránk, ami nem is létezik? Vagy ha komolyan is akarjuk venni az asztrológiát, akkor miért nem igazítjuk ki az idő hatásait, ha már ki akarunk tartani az alapelvek mellett, amire állítólag épül az asztrológia, mégis alapjaiban "hátbatámadja" aztán saját alapelveit is? Egy tudomány például nem fél attól, hogy saját magát megreformálja, ha változik valami, hiszen a valóságot akarja leírni, amiről egyre többet megtudva persze pontosítani/módosítani kell hozzá világképünket. Ellenben az asztrológia mindenképpen ki akar tartani több száz éve idejétmúlt adatok, elképzelesék stb mellett, azaz nem a valóságot írja le, legalábbis nem a mai valóságot. Mégha az alapelvet el is akarom fogadni mondjuk (azt, hogy az égi dolgok hatással vannak a sorsunkra), akkor azt mondanám, hogy az asztrológia valamikor érvényes volt, de ma már nem, mert az égi történések "háttere" megváltozott azóta.

Persze, aki akar benne hinni, tegye! Ettől senki sem rossz ember, ez nyilvánvaló! Ahogy attól sem rossz ember valaki, ha vallásos, teljesen világos. Csak az zavar engem, amikor az asztrolgóiát tudománynak akarják beállítani, hisz egy vallásról van szó alapvetően, csak Isten helyett az égboltot tekinti sorsunk maghatározójának (és vallásos emberek most megszólalhatnak: "na de ki teremtette az égboltot, ki van tehát emögött is?"). Valójában én el tudom képzelni, hogy az alapvető asztrológiai következtetések között van igazság, a magyarázat azonban sokkal prózaibb, mint ahogy az asztrológia állítja. A Nap látszólagos útja valójában egy naptár. Ha valaki a Skorpió jegyében születik, ismert, hogy kb mikor született. Arról vannak tanulmányok, hogy az ember születésének időpontja maghatározó. Bár nem emlékszünk rá, a születés után agyunk hatalmas fejlődésen megy át, és ekkor a környezeti hatások nagyon fontosak! Ha valaki télen születik, alapvetően más hatások érik, mint aki nyáron. Tehát abban nincs semmi meglepő, hogy a születés időpontja fontos, de nem az égi dolgok miatt! Hanem egyszerően a földi dolgok miatt (pl évszakok, stb). Tehát az asztrológia itt nem ér többet mint bármelyik naptár, kár ide keverni szegény égitesteket.